Ki nem mondott szavaink

Az utobbi időben olvasott könyvek között erre mondtam, hogy na váó.

A főszereplőnőnk, Julia Walsh 30-as, animátor és az esküvőjére készülődik. Szándékszik meghívni apját is eme jeles eseményre, annak ellenére, hogy 5 éve beszéltek utoljára. Sosem volt jó a kapcsolatuk, és ahogy számít is rá, Anthony Walsh nem lesz jelen, amikor kimondja a boldogító(?) igent. Ez egyszer azonban jó oka van rá: meghalt. És a temetés napja pont az esküvőjével esik egybe. A temetés másnapján Julia egy hatalmas dobozt kap, ami nem más rejt, mint... Anthony Walsh-t! Persze csak egy androidot, amibe beletáplálták az igazi Anthony minden emlékét, és azért van Juliánál, hogy bepótolják a különtöltött időt. Lánya eleinte ódzkódik az emberszabású géptől, majd együtt felkerekednek, és bejárják a számukra fontos helyszíneket, mitn Montreal, Párizs, Berlin...Nehezítő körülmény, hogy mindössze 7 napuk van erre, ennyit bírnak Anthony föl nem tölthető elemei.

Már az alapötletet egy zseniálisnak tartom, ki ne örülne, hogy kapott még egy kis extra időt a szeretett személlyel? A karakterek IMÁDTAM. Nincs rá jobb szó; esendőek, emberiek, viccesek. Olyan sziporkázó párbeszédek vannak benne, csak lestem....!

Egyetlen banális dolog miatt majdnem abbahagytam a felénél a könyvet: amikor kiderült, hogy Julia fiatalkori szerelme, akivel a berlini fal leomlásakor találkozott, mégse halt meg, úgy éreztem, neeeeeem, ez nem lehet igaz, hogy lehet valami ennyire irrális dolgot beletenni ebbe a tökéletes történetbe??!! Aztán folytattam, és nagyon örültem, hogy az apa-lánya kapcsolat van végig előtérben. Alaposan van bemutatva kimit miért tett, és Anthony vallomása után szem nem marad szárazon. Az egész történetnek volt egy hangulata, amit leginkább nosztalgiaként tudnék leírni. Még a sorok között sem kell olvasni ahhoz, hogy megértsük, az elveszett időt nem lehet bepótolni, de mindent meg kell tenni, hogy a "lyukat" a lehető legkisebbre szorítsuk le.

Marc Lévy: Ki nem mondott szavaink. Könyvmolyképző kiadó, 2011, 360 oldal